A csapadékvíz elvezetés szabályai, csapadékvíz-elvezető karbantartása

A társadalom együttélése során minden fontos tevékenységünket az élet területén (jog)szabályokban rögzítettek korábban elődeink, amelyeket időnként felülvizsgálunk, és szükség szerint módosítunk. A csapadékvíz elvezetés sem kivétel ez alól, bizonyos élethelyzeteket, körülményeket, általános megfogalmazásokat rendeletben rögzített a jogalkotó.

A csapadékvíz elvezetés alapvetően, de nem kizárólagosan a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletbenkerült rögzítésre, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szól. A cikksorozatunk utolsó része a csapadékvíz elvezetés szabályairól közérthető formában, illetve azok megvalósításának gyakorlati javaslatairól szól. Jelen írásban elsősorban olyan telkeken lévő családi házak csapadékvíz elvezetésére koncentrálunk, amelyek a projekttel érintett területek közvetlen közelében találhatóak.

A telek beépítési módjára vonatkozóan megkülönböztetünk a teleknek valamelyik oldalán található, ún. oldalhatáron álló és az oldalhatártól távolabb lévő, ún. szabadonálló beépíthetőséget. Amennyiben nem vagyunk benne biztosak, hogy telkünk, vagy a vásárlandó telek milyen besorolásban található, keressük bizalommal a helyi Önkormányzatot, ahol a helyrajziszám ismeretében beazonosítják a telket, és a helyi építési szabályzat rá vonatkozó részéről tájékoztatást kaphatunk.

Azonos tengerszintfeletti magasságú területek esetén, ha a talajban nincs extrém vízvisszatartó talajréteg (pl. agyag), elhanyagolható a szomszédos területekre jutó víz a telkünkről, így csapadékvíz visszavezetés a szomszédos telekről az esetek döntő többségében oldalhatáron álló épületek esetében került az említett rendeletben is meghatározásra, miszerint az épület eresze a terepcsatlakozástól legalább 2m-es magasságban kell lennie, és maximum 50 cm-re nyúlhat át szomszédunkhoz. Feltétel továbbá, hogy a saját telkünkre kötelesek vagyunk visszavezetni, és ott hasznosítani, vagy a későbbiekben ismertetettek szerint az ingatlanunk előtt található csapadékvíz elvezető árokba juttathatjuk. A telkünkre való visszavezetés általában hattyúnyakkal, majd lefolyócsővel történik.

A csapadékvíz legtöbbször akkor okoz problémát a házaknál, ha nem megfelelő az elvezetése, illetve nem kielégítő a ház szigetelése. Régebben nem használtak megfelelő vízszigetelést, jellemzően a vályogból készült épületek alá, míg ma már nem lehet másképp házat építeni. Nem megfelelő elvezetés alatt azt is érthetjük, hogy nem ideális keresztmetszetű és nem megfelelő lejtéssel kialakított a szerkezet. Értelemszerűen, minél nagyobb átlagos csapadékhozamra kell számítani egy adott területen, illetve, minél gyorsabban kell elvezetni egy területről a vizet, annál nagyobb keresztmetszetre és annál nagyobb lejtésre kell tervezni a hálózatot, természetesen figyelembe véve, hogy „partnak felfelé” nem csak a megfáradt vándor, hanem a víz sem szívesen közlekedik. Amennyiben terepakadályok miatt nem lehet gravitációs úton eljuttatni a vizet A-ból B-be, akkor vízátemelő aknákra és szivattyúkra van szükség.

Épületen és telken belül a szennyvizet és a csapadékvizet egyesíteni nem szabad. Logikusnak tűnne, hogy felhígítva könnyebben lehetne hasznosítani a szennyvizet, azonban az emberi fekália nem alkalmas tápanyag-utánpótlásra. A szennyvizet megfelelő kezeléssel lehet csak a természetbe juttatni, vagy továbbhasznosítani, míg a csapadékvíz különösebb kezelés nélkül is a természetnek újra rendelkezésre állhat. A kevert víz kezelése sokkal nagyobb energiát igényel, amely a szolgáltatás színvonal csökkentésében, vagy nagyobb szolgáltatási díj ellenében valósulhat csak meg. Nem csak a szolgáltató felé, hanem unokáink felé is elszámolási kötelezettségünk van: „a földet nem Nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. Minél nagyobb környezeti terhet hagyunk unokáinkra, annál rosszabb életkörülmények között élhetnek majd ők.

Ha már a tetőről a csapadékvíz-felesleg eljutott a csatornán, hattyúnyakon, lefolyócsövön és kiköpőn keresztül a telekhatárunkig, akkor figyelembe kell vennünk, hogy az út szélén lévő árkokba kizárólag a járda alatt juttathatjuk azt ki, ennek elsősorban balesetvédelmi okai vannak.

Az árkok karbantartására kötelezi az érintett szakaszon a szomszédos ingatlantulajdonosokat a kezelő. Az ingatlantulajdonos kötelessége – Anarcs Község Önkormányzata Képviselő Testületének 10/2003. (XI.24.) sz. rendelete alapján – az ingatlana előtti közterület az úttestig terjedő teljes területének (zöldterület, park, járda, nyílt árok, műtárgyak stb.), a tisztántartása, szemét-, és gyommentesítése. Amennyiben az ingatlannak több úttal van kapcsolata, akkor valamennyi útszakaszra kiterjed ez a kötelesség.

A tisztántartás zöld árok esetén a folyamatos fűnyírásra (a lekaszált fű eltávolítása), és az esetleges szemét eltakarítására, míg szürke árok (betonos kiképzésű árok) esetén a szemét eltakarítására, illetve a csapadékvíz által történő föld bemosódás kilapátolása lehet a karbantartási feladat. Nem megfelelő zöld árok esetén a totális vegyszerezés környezetvédelmi szempontok miatt, és azért, mert a csupasz föld sokkal könnyebben kimosódik, mintha valamilyen lágyszárú zöld növény gyökerei megkötnék azokat.Szürke árokban megjelenő zöld növényzetet az árok károsodásának megelőzése miatt kell eltávolítani. Egyik ároktípusban sincs helye a fákról lehullott leveleknek, gallyaknak, hiszen ezekből, noha kicsit hosszabb idő szükséges hozzá, (további) humusz képződik, ami az árok lejtését, így a belvíz elvezetését kedvezőtlenül befolyásolhatja.

Szépítő akciók keretében általában családi házakra írtak ki pályázatot, mint pl. korábban „Tiszta udvar, rendes ház” jeligével, amely napjainkban reneszánszát éli. Miért is ne lehetne hasonló céllal, az ingatlan előtti közterületre vonatkoztatva külön a zöld-, külön a szürke árok kategóriában, azok környezetének karbantartásával együtt hasonló kezdeményezést tenni, és akkor nem kötelességnek, hanem saját életterünkkel szemben támasztott igényességnek tekinthetjük.

Ugye, Ön is szívesen részt vesza fenntartási munkálatokban?

                                                                       Készítette: Mészáros Gergely

                                                        okleveles erdőmérnök, erdészeti szaktanácsadó

Felhasznált irodalom:

http://anarcs.hu/images/stories/rendeletek/kozteruletek_tisztantartasa.pdf (utolsó letöltés: 2019.08.20.)